“Nekem a Balaton a riviéra” – hangzik az unalomig ismételt slágerben.
És tényleg az volt! Gyerekként is imádtunk a Balcsira járni. Mi szerencsések voltunk, ugyanis nagyszüleimnek Lellén a part közelében volt/van nyaralójuk, így mi ott töltöttünk sok időt. De általános iskolás korunkban megismerhettük a balatoni (úttörő)táborok hangulatát is.
Szerintem mindenkit elfog egy különleges érzés, amikor odafele utazva először meglátja a tavat vagy amikor először kimegy a partra, látja a jellegzetes parti köveket és kékre mázolt lejáró lépcsőket. Szeretünk, Balaton!
De hogyan nyaraltunk ott régen?
Fogtunk és telepakoltunk jó pár bőröndöt. A végén valaki jó volt, ha ráült, hogy le lehessen zárni.
Elballagtunk a távolsági buszhoz …
… vagy ki a Délibe …
de ha szerencsések voltunk, akkor bepattantunk a Zsiguliba vagy a Skodába (aminek a hűtővize felforrt már az érdi lejtőnél).
Hosszú zötykölődés után végre megpillantottuk A VIZET!
Majd még egy kis utazás és megérkeztünk a nyaralóhoz… (Azt hiszem, eléggé standard volt a “vizes-témájú” kerítés- vagy ablakrács.)
… vagy a hotelhez (megjegyzem, én még mindig járok ide, salsatáborba 😀 viszont a régi időkben kimaradt)
… vagy a kempingbe. Gyors(?) sátorállítás …
… és rögtön felkaptuk a fürdőruhát …
… a Massipunkt papucsot …
… hónunk alá csaptuk az úszógumit …
… a gumimatracot …
… hozzá a pumpát …
… a gumicsónakot …
… a naptejet …
… a törölközőt …
… a hűtőtáskát …
… benne sörrel …
… és a magyar Bigmekkel, a rántott húsos szendviccsel …
… útközben még gurítottunk ezek mellett egy melone-t is …
Nézd meg, miket ettünk a 80-as években!
… és irány a part!
A víz gyerekként sosem volt túl hideg, úgy kellett kiparancsolni minket, mert állítólag már lilult a szánk.
A felnőttek addig a büfében múlatták az időt.
Nem volt elég a fürdés, ki kellett próbálni a vízibiciklit is.
Egyik nap áthajóztunk a túlpartra.
Vagy a játszótéren mérleghintáztunk …
… vagy a fürdőruha (és a fenekünk) kopásállóságát teszteltük a betoncsúszdán.
A homokozóban is sok időt töltöttünk.
Nézd meg, mikkel játszottunk a 80-as években!
Ha pedig rossz volt az idő, a tv előtt ragadtunk (mivel a régi tv volt a nyaralóban, egy percet kellet várni, hogy legyen kép is, ne csak hang).
Amikor már nagyobbak voltunk, felszállhattunk a diszkóhajóra!
Az otthonmaradottaknak képeslapot küldtünk (standard szöveg: “Üdvözletünket küldjük a Balatonról. Az idő jó, csak a kaja sz@r.” Szóljon, aki mást írt, persze a kajás megjegyzés a táborok esetében volt érvényes.)
Majd pedig hasznavehetetlen szuvenírekkel és sok-sok emlékkel, élménnyel tértünk haza.
A legtöbb család régi holmijai, bútorai a nyaralókban kapnak helyet. Talán te is találsz a nyaralódban ismerős dolgokat ezekből:
Ilyen volt a konyhád a 80-as években
Ilyen volt a fürdőszobád a 80-as években
Neked milyen szép emlékeid vannak a Balcsiról? Biztos vannak tipikus dolgok, amiket kihagytam, te mire emlékszel szívesen?
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Pink Zebra Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a Blogkövetésre az oldalsávban!
Szerző: Morvai Linda
Forrás: http://www.jofogas.hu/
