Magyarország viszonylag kis ország és nehéz felfognunk, hogy vannak olyan nemzetek, akik nem értik meg egymást, pedig egy államhatáron belül élnek.
Nekem az első nagyobb rácsodálkozásom a különbözőségekre főiskolás koromban volt, amikor is kollégiumba kerültem két nyírségi szobatárssal. Hiába kérdeztem tőlük, miért úgy mondják: “elmegyünk mamáméknál” 🙂 De persze sok egyéb érdekességet is lehetett hallani a többi térségből érkezőtől is. Van olyan szó, amit annyiszor hallottam – pl. “zalaiul” a csökkenik -, hogy már nem is tudom igazán, hogy hogy is van helyesen (most is meg kellett gugliznom, biztos, ami biztos :D)
Te milyen furcsa szavakat, kifejezéseket használsz? Vagy nem is tudod, hogy furcsa a máshol élők számára?
Mondd el kommentben!
Íme a magyar – magyar szótár!
Bács-Kiskun
csetres – koszos edény
bumbardó – műanyag kanna
hökkencs – malac
csábringó – kurva
firhang – függöny
virityköl – iszik
Baranya
döci – mérleghinta
Békés
uszu – szotyi
kóty – sárgadinnye
garabó – sárgadinnye
lógabábé – mérleghinta
Borsod-Abaúj-Zemplén
kellesz – kell
indító – autóbuszállomás
tesznye – undorító
iporka – hungarocell
büszke – egres
furik – talicska
rocska – vödör
talu – tollpihe
makuka – szotyi
kurtacs – piszkavas
levonó – matrica
dumó – kenyérvég
lipityóka – mérleghinta
jösztök – jöttök
süsü – kapucni
Csongrád
kretyó – béka
palincs – mérleghinta
rica – szotyi
pacsál – pancsol
ludály – ovális
garaboly – kosár
kotla – lábas
pinnyog – pislog
csirigli – fiatal
lappad – apad, lohad
Győr-Moson-Sopron
sütlis – sildes (sapka)
hurimpál – hordoz
ágyruha – ágynemű
ricimándli – ruha
türkülés – dudálás
pikhercs – sütemény
kalinkó – lakodalmi kalács
mókerol – csinál valamit
csömény – darázs
eklebeklezik – esik-kel, össze-vissza beszél
Hajdú-Bihar
dzsamál – összekutyul
pustol – amikor esik a hó és közben fúj a szél
talpastik – kacsa
totojmász – galamb
lajbi – posztókabát
lábto, lajtorja – létra
pacuha – rendetlen
Heves
kranfírol – császkál
lipityóka – mérleghinta
feszt – folyton
Jász-Nagykun-Szolnok
slampettos – slampos
zsendül – fejlődik (a növény)
fertály – idő
pampuska – fánk
elkommendál – üzletel, elcserél
sergő – körhinta
Komárom-Esztergom
saragja – sarok
lóca – pad
rendli – sütő
siska – fánk
Nógrád
lajtorja – látra
furik – talicska
kana – kanál
sajtalan – sótlan
rajtam van a liba – kirázott a hideg
gyerecske – gyerek
mibe ugat a kutya? – kit ugat?
tutujgat – törődik vele
csuli – veréb
csincsók – cserebogár
Somogy
sikonyál – sikoltozik
Szabolcs-Szatmár-Bereg
szerbákol – mohón eszik
sikángózni – csúszkálni a jégen
málé, tengeri – kukorica
dücskő – farönk
dufart – fedett átjáró házak között
púp – köldök
kenyér fara – kenyér vége
szólító – halánték
fagyó – mélyhűtő
zsizsa – forró
furik – talicska
kóla – bármilyen üdítő
pulya – gyerek
megyünk mamáméknál – megyünk mamámékhoz
findzsa – bögre
popa – kenyér
pupu – tört krumpli
tészta – sütemény
kellesz – kell
Tolna
tutyi – papucs
csurka – copf
kunkodni – pislogni
Vas
grádics – padláslépcső
kakashinta – mérleghinta
kulló – kétkerekű kézikocsi
böszme – hülye
málna – bármilyen szörp
bakkeló – bakancs
bagócs – bögöly
büdösmargit – poloska
gacsiba – göcsörtös
plutyka – kelkáposztafőzelék
akadozol nekem – útban vagy
baca – buta
tixó – cellux
köpeszt – pucol
köped – hámlik
csekmet – aprópénz
meggráblázza a haját – megfésülködik
köszöntenek egymásnak – köszönnek egymásnak
Veszprém
devendéroz – futkos fel-alá
Zala
csekmet – bozótos, gondozatlan terület
szétposszanik – összetörik, szétesik
véndő – kisméretű zsírosbödön
tányérat – tányért
köped – melege van
ketet – keres
barac – barack
sindő – tetőcserép
kágyilló, kágyi – meztelencsiga
bejárni – beállni (pl udvarba)
meg van mukorodva – rosszul néz ki
csoffadt – le van fogyva
grábla – gereblye
silinga – kosár
kerembozsál – mászkál
stoki – sámli
cukorborsó – zöldborsó
sárgabab – spárga
csicskenye – csipkebogyó
töszmörög – nem sieti el a dolgot
pazol – pazarol
faragó – hegyező
mire – mikorra
kucsma – kapucni
hömbölödni – legurulni
mésogni – vinnyogni
iperedni – megnőni
hegy – mezőgazdasági terület
csepőtés – gazos terület
mácsik – tészta
rajt van, benn van – rajta van, benne van
hüttő – hűtő
Biztosan van olyan, ami kimaradt vagy nálatok máshogy mondják. Írd meg nekünk kommentben, hogy hogyan!
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Pink Zebra Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről!
Forrás: Pesten hallottam facebook csoport tagja
szeged(itől hallottam):
batramáskodik = ügyetlenül bénázik
villog = jobbra-balra tekinget
pöndül = hízik
veszprém(itől hallottam):
vulicski = szemétledobó
a macska kizárólag NYERVOG
vissz = víz, viszked = viszket (ez csak ejtés)
gyürke = kenyérvég
fejér(itől hallottam):
ágyruha = ágynemű
sz**ópapír = vécépapír
komárom-esztergom(itól hallottam):
bokákol = harákol, majd köpköd
A lapcsánkát Nógrádban úgy is nevezik, hogy “krumplilaska”
Balassagyarmaton, Nógrád szívében születtem és nőttem fel.
A csalánt mifelénk tótosan (szlovákosan:) csanyának nevezték. Mint ahogy a fakanalat varecának.
Ha valaki ügyetlenül tett-vett, az “totogykált”. S az elesett, ügyetlen ember “tyapa” volt.
A paradicsom ugyanígy “paradicska” és így tovább.
Baranya megye
Eszcájg-Evőeszköz
Cájg-Cucc
Stafírung-Hozomány
Döci-Mérleghinta
Sikonyál-Kiabál
Gráner,Gránér-Bányász
Rigli-Retesz
Ringlispíl-Körhinta
Svártli-Disznósajt
Bepucol-Bevakol
Ziher-Biztos
Ziherejsztű-Biztosítótű
Tutyi-Mamusz
Sámedli-Kisszék
Gugyul-Guggol
Böllenkedik-Kötekedik
Dorkó-tornacipő
Csuka-cipő
Dzsindzsa-Bozót
Spájz-Kamra
Vájling-Zománcozott edény
Culáger-Segédmunkás
Olvasom a bejegyzéseket, hozzászólásokat, de úgy látom a tájszavakat keverotek a jövevény szavakkal (német, szláv, latin, francia stb.)Az igazi tájszó helyben születik, aztán átveszi a család, amjd a rokonság és a tágabb közösség, a falu, és így terjed tovább. Természetesen nehéz különbséget tenni, ahhoz jobban bele kell mélyedni a magyar nyelvtanba, de talán a honlap tulajdonos ezt megteszi. Én is hoztam pár szót, Somogyból, válogassatok:
Somogy megye, Zamárdi
csimasz – cserebogárpajor
büdöspanka – feketebogár (hullaszagú büdös bogár)
büdösbence – mezei poloska
kuszlik – koszlik, félre eső helyiség, kis tároló
pernahajder – németből, rosszalkodó
pacsker – papucs
piszke -ribizli
köszméte, pöszméte – egres
grábla – gereblye
berettyó, brettyó – berektó
kolompér – krumpli, burgonya
pök egyet – köp egyet
saroglya – lovaskocsi része, fel és levehető rácsos szerkezet a termék lecsúszása ellen (első-hátsó)
rinyál – sirat
kummant – alszik egy rövidet
tutujgat – sírást csillapít
tutul – kiabál, ordít
béndő – zsíros bödön
puca, nuni – kislányoké
fütyi, kuki – kisfiúké
kőttes – kelt tészta
szakajtó – szakasztó kenyérsütéshez
kanta – kanna
lopó – bor kivételéhez szolgál
kármentő – nagyobb méretű fa tölcsér hordókhoz a must betöltésére
fakutya – székszerű építmény, szántalppal ellátott, jégen használt csúszkáló eszköz
vonyogó – kazalból szénatépéshez, szigonyszerű
pilács – kanócos olajégő, lámpa
melence – kisméretű teknő
sudár – ostorvégén a csattanást, pattogtatást biztosító bőrszalag
csimota – csemete, kisgyerek
kustánba – messzebb lévő hely
sok más szó ismétlődik már, azokat nem írom le.
Itt már néhány székely-magyar szó már megjelent a kommentekben.Na lássuk még hány kerül?
pöndöröl=bugutál, mármint a kakas a tyukot
sirillő=kanyar
peccs=csipkebogyó
lénia=vonalzó
kredenc=szekrény
toporján féreg=farkas
sütő=nyári konyha
kabdzsilla=szénahordó szekér
fricska=vesszőből font parádés szekér
ékes=czifra
vinetta=padlizsán
murok=sárgarépa
sárga hagyma=vörös hagyma
veress hagyma=lila hagyma
ribizli=ribizke
kokojza=áfonya
borkán=beföttes üveg
givecs=zakuszka
pakulár=juhászbojtár
könyv=hajtási igazolvány
buletin=személyi igazolvány
major=juhász, számadó
cirkula=körfürész
druzsba=láncfürész
zeöd=zöld, kiejtési külöbbség
kinyér=kenyér
kalán=kanál
pityóka=krumpli
krumpli=burgonya
dülő=földterület
zsenirozza=zavarja
kupa=mértékegység, kb. 2 liter
szuszék=hambár
plasztelin=gyurma
szkócs=cellux
degenyeg=szekér kenő
kenkas=degenyeg tárolására használt,fábol vájt, vödörhöz hasonló edény
pánkó=fánk
raba=talicska, taliga
soroglya=saroglya
patka=mart, földhányás
durc=kenyérnek sütés közben kitüremlett része
ménkű=villám
sutt=suttba dobta, kemence és a fal közötti rész, ócska holmik tárolóhelye
spájsz=sufni, lomtár
lajtorja=létra
kaptafa=cipész szerszám
zsendice=sajtkészités után felfőzik a savót oltóval, ekor csapódik ki a zsendice, ez leszűrve az orda
bálmos=zsendicébe fött pulisszka
Heves megye.
elé van= itthon van
maródi= betegállományban van
iborka= uborka
patrac, pacruha= rendetlen
iringál= jégen csúszkál
gagacsi= akác virág
pangét oldal= vasúti töltés oldala
cSONGRÁD: Murmál=Csókolózik
Kotla= Főző edény
Bindzsula=Valamilyen tárgy, ált. edény,
Cigánykodás= Szerncsétlenkedés, eredménytelenül végrehajtott munkamenet,
Gányolás: szerencsétlenkedés, Nem szakszerűen elvégzett munkafolyamamat,
Nyomorult= szerencsétlen
Kotera=halál
Elvitte a kotera=meghalt
öngyi= öngyilkosság
elvitte a sánkír=Meghalt
Mi a sánkír?=TEssék? Nem értettem(ezt a magyarázatot találtam)
Búvalbaszott=szomorú
gyagya=Nem érti meg amit monanak neki
gamedli=horog, akasztó, madzag,(olyan tárgy amivel akasztanak dolgokat vagy kötnek)
besza-behu=(beszarás hugyozás) Csodlákozáskor vagy figyelmeztetéskor mondják
Cirmóka= (erre sokan tudják a választ de csúnyát jelent így csak említem)
Ennyi de van több is! Azt hittem hogy mindenhol így beszélnek de rá kelett jönnnöm hogy nem! 🙂
Borsod:
kucu = disznó
sinkózás = csúszkálás (jégen)
sündizés = egymás kezét fogva körbe-körbe forgás a tengely körül, amit mindenhol máshogy neveznek!
tutul (ember) = sír
tutul (szél) = fúj
tutul (madár) = csicsereg
csetlik rá = kíván, megkíván valamit
vazsi = vasi (vas megyei)
van rajt’ = van rajta
mindenegyi = mindegyik
mire = mikorra
leveti (a ruhát) = levesz (felszólító m.: vesse le)
csetmet = fonnyadék, elhervadt növény
pazol v. pazul = pazarol (fsz. m.: ne pazujj)
étlen = éhes
érthetetlen = értetlen
hencsereg = hentereg
keta = hülye, béna
böszme = hülye barom
Vas megye
Heves megye:
megfékel = fékez, megáll
Borsod:
oszt’ ill. osztán = aztán
kirendez = rendbe rak
dzsal = megy
dzsukel = klassz (ez utibbi kettő átvett inkább poénból mondott)
makuka = szotyi
dumó = kenyérvég
büszke = egres
hömbölög = hányódik, hánykolódik
elhömbölödik = elesik
betesz = bezár
eklendezik = téblábol, útban van
futkoz = futkározik
gergyül = gyepál, játszik vele
hüle = hülye
vásáni = vásárolni
iperedik = meghízik
bök = szúr, bök, lök (de ilyen kontextusban is hallottam már: “bök a víz” – szénsavas)
emegy = elmegy, efut = elfut, stb.
van benn = van benne
hecsedli = csipkebogyó
legvár = lekvár
harizsnya = harisnya
köszönt = köszön (felszólító mód: “köszöncsé”!)
köszöntem = köszönöm
kepeszt = megy
pekerály (lehet, hogy pekeráj?) = dobozka, tartó edény, fali tartó alkalmatosság
ágyruha = ágynemű
Vas megye
Én Nógrád megyei vagyok, de a kana meg a furik kivételével a többit még sosem hallottam itt. Viszont egy párat még írnék hozzá:
paklincs – kullancs
piszke – egres
macsánka – paprikás krumpli
rosejbli – tepsis krumpli (hagymával, fűszerekkel a sütőben, tepsiben sütött krumpli)
csana – csalán
Egyenlőre ezek jutottak eszembe, majd ha még beugrik egy pár, leírom. 🙂
Borsodban még mondják:
Lehetlesz – lehet majd
Kelletett – kellett ( kellett menni valahova)
Játszodjál – játssz
Plezír / plezúr – varr, sebet befedő véralvadás
Györ-Moson-Sopron megye
A nagymamàm Öttevény településről az itt sokféle néven illetett nyers reszelt burgonyàból készült ételt Bere nével illette,Berét sütött nekem itt Tócsninak és Lepcsànkának stb.olvasom.Paszita:gyermekàgyas anyànak vitt(tejhozó étel)ajàndék.Seràgla:a leölt disznót szàllíttjàk ezen,homorú létra szerű eszköz.Szlovàkiai magyar ismerősöm Botrafagyottat -jégkrémet kért a büfében.Stoki -szàrazborsó főzelék.Trógli -kerék nélküli 2személyes talicska.Guba:tejjel forràzott kifli dióval,màkkal szórva.Grànàt mars:sós tészta.Plutyka:kelkàposztafőzelék.Ennyi jutott eszembe.Nagyszerü ötlet! 🙂
Jászsági szavak:
– mucimag = napraforgómag
– burdió = földimogyoró
– kuckolni = csiklandozni
Oksa. …górálni, ….megvan. aztán:…veréce, borítókas, súgárítani, kirkingózni, kacsafecserő,…???..nagyon jellegzetes szavak, szívesen elmondom, mi, mit jelent…. Aki tudja, ….az vagy Békés megyei, vagy jól informált…:-)…király a lap!!!
Szabolcsban: makuka= szotyi,napraforgómag
Jászság: flória= fólia
bödön= zsír tárolására használt felfelé szűkülő lyukacsos zsanéros fedéllel ellátott zománcozott edény
zsétár= máshol sajtár, fejéshez használt,egyik oldalon füllel másik oldalon csűcsös/ szerintem ez is tájjelegű/kiöntővel ellátott zománcozott edény
iporka= hungarocell
pampuska= fánk
herőce= csöröge fánk
fuszekli=zokni, harisnya
untercikk= pullóver
grádics= fix létra, szélesebb fokokkal,padlásfeljáró,de ha jól emlékszem a kamrában vízszintesen felakasztott létraszerű képződményt, ami az egy két hétre megsütött kenyér szellőztetésére, tárolására szolgált is ilyen néven emlegették.
állani való szőlő= szüretkor a sértetlen,penészmentes csemege szőlőt kimentették a daráló elől,és ezt felakasztották a kamrába a kolbászok,füstölt húsok mellé- elállni télire-és az megmazsolásodott
pucor= a disznó gyomra, ezt megtöltve készült a disznósajt
pálanyja: ez a ” kisebbik gyomor” a vastag bél legvastagabb része, ebből is lehetett disznósajt
didirke,máshol dedelke, a háj hártyás szélébe betekert zsemle formára gömbölygetett hurkatöltelék
piszke= egres
zöldség= itt is a fehérrépát jelenti
kétkézvonó= íves késszerű penge,két fanyéllel, a fa kérgét hántják le vele
szakajtó fűrész,legalább 2 méter hosszú ívelt fűrészlap kétvégén fa fogantyúval, két ember oda-vissza húzogatva döntötte ki vele az álló fát a Stihl fűrész elődje
szakajtó=kenderből(?) fonott felfelé bővülő kosár, lisztet,tojásttároltak benne, alap rendeltetése pedig a kenyér tészta dagasztására szolgált
valamint a kiejtés:pályinka,apátyi, fatyükör,patyika….
ja és aki tősgyökeres/itt született/jászberényi az úgy mondja,hogy birinyi vagyok,birinyben születtem…
Fejér megye:
tercia= telek,birtok
szeder= a fán termő eper
ragalja= ereszalj deszkázat
és a már említett mükszik=működik
Zalában:
dödölle,ettem is finom,de zalai segítsen ki milyen gombóc?
Baranya
Paraszt-Távolsàgi Buszvégàllomàs
Moci-Motor
Keco’Kégli -Lakás
☺☺
Bibbancs: a sapka tetején lévő bojt.
Tolna megye: Bogyiszló
Csúr mint ige. Sehol máshol nem hallottam, hogy használnák. Jelentése: a legközelebb a fröcsköl, de nagyobb mennyiségű, intenzitású vízzel. Pl: lecsúrt az autó.
Sziasztok!
Remek kezdeményezés, örülök, hogy megvalósítottátok. 🙂
Nógrád megyéből (vagy legalábbis Tőlem):
csóvány – csalán (de a szomszéd faluban már csana)
lepkézni – meglepetten pislogni
cidri – hideg
cicakaki – megszáradt takonydarab
faragó – ceruzahegyező
Debrecenben : Minden mondat megspékelve a ‘már’ szòval: Gyere már. Mondjad már. Csináld már meg. (nagyon nem szerettem. Nekik nagyon termeszetes.
Szilvásvárad, és a hegyi népek arra felé:
gallóka=mérleghinta
lecc= mindneféle léc, fa anyag
pad=padlás
Császártöltés:
sziatok= sziasztok helyett
szeccs= mindenféle cucc ( az angol gadget, widget megfeleloje)
sörike= sör ( Nagy Sándor találmánya)
pua= gyerek
ongriác= császármorzsa
( és még rengeteg sváb szó)
Ladánybene:
sörgõ= ringlispir
piszke=szömörce
Szabolcs-Szatmárban:
láptóú – létra
kasztroj – fazék, lábas
voltunk mamáékhoz – voltunk mamáéknál
A brantba! – A fenébe!
a kell és lehet igék jövő időben: kellesz, lehetlesz
Meg lehetlesz inni a kólát. Meg kellesz csinálni holnap a feladatot.
mag – napraforgó
Jász-Nagykunban:
parapet – gázkonvektor
Hajdú-Biharban:
furi – szép kisgyerek
És még Jász-Nagykunhoz a
Fecser – iszik ( sokat)
Bács-Kiskunban
Traca – rendezetlen öltözetű
Rica – szotyi
Mesztélláb – mezítláb
Garabó- kosár
Jász- Nagykunban
Pacuha- rendezetlen öltözetű
Csentre-csontra – apró dísztárgyak gyűjtő neve
Nálunk Békés megyében a tarandál =össze vissza beszél
En Baranyaban Pecsen nottem fel es van egy szo amin a mashonnan szarmazok mindig meglepodnek es nem hiszik el hogy letezik
Csikál = Csikiz
Azt hogy ‘burgying’ hallotta már valaki? Szolnok megyében hallottam, a tiszaparti gazos , bozótos helyet hívták így.
Vasban van még a
csádé-gyom
csekedli-aprópénz
granatér-krumplistészta
eklendezik-esik-kel, útban van valaki
venic-metszéskor levágott szőlővessző
stokedli-konyhai ülőke
kredenc-konyhaszekrény
stelázsi-kamra polc
spejz-kamra
egyenlőre ennyi
Vasban van még
“Elmegyek alba” – kerülőúton/ mellékúton megyek
Zala
Dzsindzsa – gaz
Pöszörög – emészt
A parasztelosztó nem helyi buszok hanem távolsági buszok kiinduló helye és nem a vasútállomás mellet, hanem a vásárcsarnok mellet van. Egyébként a többi stimmel 🙂
Üdv!
Egy pár szó, jómagam egri vagyok, de a szavak eredetét nem tudom..
kácsong-billeg a székkel, hintázik
tócsni-macok, lepcsánka
ibrik-tál
kecó,kecaj-kerékpár
gömb-gombóc fagylalt
szabjál ki egy lapot-tépjél ki egy lapot
miattam-tőlem
hokszni-zokni
szuterin,szuterén-nyári konyha
faragó-hegyező
pucércssiga-csupasz-v. meztelencsiga
findzsa-bögre
góré-tároló
furi-cuki
tengeri-kukorica
Van egy Debreceni barátnőm aki mindig az kérdezi tőlem hogy: “Mit bazsalyogsz??” azaz Mit mosolyogsz? 😀 imádom
Veszprém: Horhos – Ösvény
Hajdú-Bihar:
csuri= copf
bemelegítő vagy bemcsi= melegítőnadrág
levonó = matrica
lepcsánka = tócsni
Érdekességként.
Különböző szavak tájegységenként mást jelentenek
Pl.: Granadinmars, nálunk krumplis tészta, máshelyen császármorzsa
Gamg , nálunk terasz,/ széles ereszalja, amit sokszor alacsony léckerítéssel választanak el az udvartól.máshelyen udvar.
Vagy a stelázsi, ami spájzban vagy kamrában felállított polcos ajtó nélküli szekrényféle, másnál konyhaszekrény.
A kókányol szót Izsák környékén arra mondják ha valakit fejen ütnek, megvernek, máshol, hozzáértés nélkül javít valamit.
Ami még eszembe jutott:
piszke- egres
nográdi rokonoktól hallottam a tűzhelyet masinának mondják, a fahéj pedig cimet.
Érdekes lehetne még egy nem csak tájszavakat, hanem beszédstílust bemutató poszt is.
Modjuk így: Amiko’ a Pétör bá mögvötte a gödöjét, akó’ látta mög, hogy az égyik szöme vaksi.
Jászságban a Fain-t, Faintos-t -szép, jó.. is használják szinte mindenre, de leginkább gyerekekre szokták mondani! 😀
tàpocski – papucs
Heves megye
Pécsen:
Parasztelosztó, paraszt – Helyi járatú buszpályaudvar a vasútállomás mellett
Békésen van még a pongyipityi a pongyola pitypangra.
Zsuzsivonat – Bzmot motorvonat (Kispirosként és Csángóként is ismert).
Nyuszibusz, Egérkamion – Polski fiat 126
granadírmars-krumplis tészta
Szép nyugati szokás szerint nálunk beteszik az ajtót, nem becsukják 😀 (Vas, Győr-Moson-Sopron) meg zalaikatól hallottam meg a fönek/lenek (azt hiszem előre/hátra akart lenni), kéretőzni (elkéreszkedni) 😀 viszont most költöztem Borsodba úgyhogy várom az érdekességeket 🙂
Baranya megye…
Döci nem hallottam még, de van más 😀
acskó-zacskó
cseresnye-cseresznye
libikóka-mérleghinta
anterna(falu helyen)-antenna
megdorgállak-megverlek/megütlek
zöldség-fehérrépa
hokedli/stoki-támla nélküli “kocka” alakú szék
sámedli-alacsony “szék”
puff-alacsony kocka alakú szék (gyerek koromban erre ültünk mert ez alacosny volt 😀 )
vájling-nagy edény(mosogatásra, vagy lángos tészta/bármilyen tészta kelesztésére.
hirtelen ennyi jutott eszembe 😀
Az öregem , Jászapátiból eredt . Anyám a falramászott attól , hogy az ecetet “essenc”-nek hívta 🙂 … volt más is , de nem emlékszem .
Öröm olvasni, eszembe jutott még néhány szó a gyerekkoromból , amelyet néha ma is használok, de a nógrádi párom szerint szótár kell hozzám ( szabolcsi vagyok) :
pőcsik:bögöly
kotyol: sáros mélyedés, alacsonyabb rész földúton
köszméte: egres
hurcibál: cipel, hordoz
sezlon( még idősebbeknél sezlony): heverő, kanapé
lapcsánka: tócsni
sikákózni: láttam sikángózni módon leírva, nekem ez a “helyes” és csúszkálni a jelentése
tepsü: gyerekkorom tepsije
spór: sparhelt
cvekker: hálós, rugalmas bevásárlótáska
gersli-árpagyöngy BAZ megye 🙂
Én Békésből jöttem Zalába és még a beszéd stílus is más. Amit nem láttam a felsorolásban:
maszatos a kert = gazos
maszatol = gazol
épül = házat épít pl. azt mondja
– amikor épültük a házat….
hiszen = mert – a “mert” szót helyettesíti
Szalonnát 🙂
Heves:
csurdítani – szállodát sütni nyárson tábortűznél
macok – tócsni
El is felejtettem! Zala szintén
Aztánnék/Asztánnék – aztán
Ottannék – ott
nálunk falun szinte csak ezt használják az idősebbek 😀
Zala:
mondogalódni – magában morgolódik, dünnyög, esetleg még a pampog helyett
tiknyó – gizda
telázsi – konyhaszekrény
🙂
Nógrád megyèből jöttem győrbe,ès volt pár szó amit nem èrtettem itt.
pl.:
vadász – boroskóla
langalló – kenyèr lángos
De nálunk nógrádban is vannak hasonlók:
cibere -boroskóla
hokedli – támla nèlküli szèk
kókányol – hozzáèrtès nèlkül javít,szerel
lapaj -jól megtermett,nagy darab
… így hirtelen ennyi
búcorog – vhova megy/ vmerre jár (leginkább kocsmában)
letyko – leves (nálunk leginkább babletyko szokott lenni)
viriböl – szürcsölni (nyakleves járt érte)
tik – ti
kese – szöke (szöke hajú)
szmöre – vörös (vörös hajú)
kavirnyál – vmi a ami körbe-körbe jár. (pl. kutya, amikor megkergül és futkos az udvarban)
/Bács-Kiskun/
Tolna megye, azaz Szekszárd környékén, legalábbis az én környezetemben, a
libikóka – mérleghinta
tepszi – tepsi,
ágy(i)ruha – ágynemű,
málna – nálunk is bármilyen szörp,
maci – bármilyen plüssfigura,
tixó – cellux szintén,
zöldség – az nálunk a fehérrépát is jelenti,
zsufa – zömök,
sámedli – sámli.
Hirtelen ennyi jutott eszembe, de van még biztos csomó más is.
Egy olyan szó zalából ami nem szerepel a listában:
bürke=sertés bőrke
Zalához még:
libikóka – mérleghinta
csücsök – a kenyér vége
prósza – tócsni, ganca (nógrádban)
ponnás – a labda,ha le van eresztve
granatélmars – krumplistészta
Tetszésnyilvánításom kifejezése mellett megjegyezném, hogy a köped Zalában is azt jelenti, hogy hámlik, nem melege van.
Egy zala megyei észrevétel: a stoki nem ugyanaz, mint a sámli. A stoki a knyhai támla nélküli szék. A sámli meg egy alacsony, kb 20-30 cm magas téglalap alakú szék.
Csongrád: pocsár-pocsolya
Szabolcs: dudva- petrezselyemzöld a levesbe
Szolnok megye:
tutyi/sütyi – kapucni
sityak – sapka (de ez is lehet kapucni is 😀 )
a saragja az nem sarok- hanem az szunyoghalos (extra) ajto.
ezenkivul- komarom esztergom /pest megye nyugati resz
spajz- kamra
sparhelt- kalyha
stok- tamla nelkuli szek
cvetter-pulover vagy kardigan
sezlony- egyszemelyes agy
rekli-kardigan
gang-udvar
hokedli-szek szeru
eszcajg-evoeszkozok
😀
Vas megyében:
– káccsá’ oda! – kiabálj át
-porozinkó – csázsármorzsa
-pöcsmácsik – nudli
-kuruttyol -iszik (alkoholt)
-káposztás cekedli -káposztás tészta
-vityilló -kisméretű ház
-böszmeteg -idióta (Ölbő)
A Speciál onnan van, hogy volt régen Győrben egy híres válallkozó, aki nápolyit árult, úgy hívták Speciál János. Azóta itt speciál / speci a nápolyi. Amúgy ha már Győr a kondicipőt is itt használjuk csak (sportcipő).
Ennek ellenére végigolvastam a GyMS megyei szavakat, talán egyet hallottam ezek közül…
Sopron környéke:
zöldség – fehérrépa
málna – bármilyen szörp
grenadírmars – császármorzsa
smarni – császármorzsa
túrós pacó – túrós tészta
böszme – hülye
gyittment – nem ide valósi
krobót – horvát nemzetiségű
böcce – tehén
Szatyingol – céltalanul sétál
Szeszmot – jellemzően ágy alatti kosz, piszok
Csiborászik – valamit szed (pl füvet az állatoknak)
Pudigál – lefröcsköli (vízzel)
Biló – sérült, fogyatékos gyerekekkel foglalkozó intézmény (Kisújszálláson hívják így csak)
A többi is JNSZ Megyéből származik.
Békés és Hajdú- Bihar megye határáról:
raplizik- hisztizik
acsít- racsít, hangosan beszél
megyek “arrafel”- megyek a központba
csipasz- fióka
pruszli- mellény
mismanc- “bigyó”
pöszméte- egres
gyöngyi- gyöngytyúk
tengeri- kukorica
puzsi- pulyka
küblü- edény
pályinka
bambi- üdítő; még előfordul
(sámli, lóca itt itt is használatos)
Heves megye:
kácsongani – hintázni a széken (pl.: Ne kácsongj, mert el fogsz dőlni!)
Vas megyében nagymamámék szokták mondani: hidas alá bementek a tikok – disznóól alá bementek a tyúkok 🙂
veret a kutya – vedlik a kutya
Ére-óra – erre-arra
Póka – pulyka
….
Érdekes. Borsodi magyart beszélek,legalábbis a cikk szerint. Apró észrevétel,hogy a kellesz és a kell nem igazán ugyanazt jelenti.:) inkább forditanám “kelleni fog” vagy “meg kell majd ” (csinálni pl.) A Lepcsánkát nem tudom ,hol használják,de én gyerekkoromtól tócsninak ismerem. Abaúj és Zemplén környékéről esetlegesen krumplimacinak.:)
BAZ megyében lepcsánka van, Nógrádban tócsni :-).
Górni-bedobni, BAZ megye 🙂
Borsodban, Miskolcon használják ezt a két szót:
körforgó (körforgalom)
buszmeg (buszmegálló)
buszvég (buszvégállomás)
Erdély :
Gyergyó, Sepsi, Csíkszereda és környéke :
Szalmapityókát magára e?-Sült krumplit magában?
Punga-Szatyor
Necc- Zacskó
Karióka-filctoll
Tészta-Sütemény
Laska – tészta
Murek – Répa
Lepcsi – papucs
Bütü rúgás- szöglet rúgás
Bütü – sarok (bütüfa -?)
Kulyak- ököl
Egyenlőre ennyi jut eszembe…
Bács-kiskun megye, Kecskemét környéke.
Kaska – borítókosár
garabó- fonott kosár, /bevásárláshoz használatos/
A hokedlit nálunk is mondják.
kredenc, vagy kaszni- konyhaszekrény
pityóka – pálinka
Szentes és környéke:
mirhó = kert végében futó vízelvezető árok
csíramálé = búzacsírából készült édesség, amit szinte csak Szentesen és közvetlen környékén ismernek – legalábbis ezen a néven (gyerekkorom óta imádom!)
Csongrád megyében: guberál = turkál, szemétből kiválogatja a még használhatót
hokedli = leginkább konyhában használatos támla nélküli szék
Fejér megyében: a pattan, kattan, szökken, zökken, röppen, lebben stb. szavak ikes alakban használatosak, azaz pattanik, kattanik, szökkenik, zökkenik, röppenik, lebbenik, stb.
Erdély: lapító = vágódeszka
Hajdú-Bihar: patrac = sok lom, sok tárgy, talán így lehetne “lefordítani”
Borsodban Cserépfaluban hallottam hogy ha megyek valakihez vagy voltam valakinél azt mondják megyek mamádni-mamához , Icani-Icához stb.
Vas megyéhez még:
bejárok/odébb járok a kocsival, páromék Pesten beálloknak, odább álloknak mondják
szétszabom a papírt vas megyében= széttépem (állítólag a szabás szót Pesten csak a ruhakészítés műveletére használják, Vas megyében, legalábbis az én családom a tépés szinonímájaként is)
Pont erről szól ez a film:
http://indavideo.hu/video/Hogy_micsoda
nálunk Vas megyében porozinkó = császármorzsa , pároméknál Somogy megyében smarni = császármorzsa 🙂
A tesznye nem is undorítót jelent Borsodban, hanem tohonyát, lustát
Nem tudom, de gyerekként nagyszüleim is így hívták. Mindig elvittek a Kekszgyár (Györi Keksz és Ostyagyár) mintaboltjába ahol fillérekért lehetett “csomagoláshibás” termékeket vásárolni és mindenki a sorban Specit (is) kért… 🙂
Ezt a speciált olvastam már én is, vajon honnan jött? Valami márkanév lehet? Nagyon érdekes 🙂
Nálunk Györben a Nápolyi helyett Speciál van, vagy nem Motort vettem hanem Motrot, vagy az aprópénz helyett van a csicsedli.
Hajdú-Biharban használják:
Górálni – Dobálni
Pl: Górd be a kukoricát a góréba (kukorica szárítására alkalmas fa épület – kukoricagógé)